Baleset ebédidőben – Üzemi baleset vagy mégsem?

Üzemi baleset bárkivel történhet, ezért mind a munkáltatóknak, mind a dolgozóknak érdemes tisztában lenniük ezzel a sokrétű témakörrel. A munkavégzés közben bekövetkező baleseteknél mindig felmerül a kérdés, hogy üzemi baleset, vagy nem üzemi baleset történt? Miért fontos ez? Mert egyáltalán nem mindegy, hogy 60 vagy akár 100% táppénzre vagyunk jogosultak...

Munkavégzéssel összefüggő baleseteknél a baleset üzemi jellegének elbírálásánál annak van jelentősége, hogy a baleset munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben következzen be. A baleset üzemi jellegének elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a baleset oka a munkáltató működésében rejlő ok volt, vagy az az üzem működési körén kívül eső valamilyen külső ok, elháríthatatlan erő (pl.: árvíz, tűzvész, stb.) miatt következett be. Üzeminek minősül a baleset akkor is, ha azt a munkavállaló figyelmetlensége, felelőtlensége, gondatlansága okozta, hiszen ezzel a munkáltató elmulasztotta a megfelelő ellenőrzési, munkavédelmi feladatai ellátását.

Mikor nem minősíthető a baleset üzemi balesetnek?
• ha kizárólag a sérült ittassága miatt következett be,
• ha munkahelyi rendbontás következménye,
• a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén,
• az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be.

Fontos megjegyezni, hogy egyáltalán nem jogosult baleseti ellátásra az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.

Nézzünk néhány esetet:

Egy ittas dolgozó a telephelyen egyik csarnokból a másikba sétál át, amikor rázuhan egy kilazult kültéri lámpatest. Ez a baleset üzeminek minősül, mivel a baleset nem a sérült ittassága miatt következett be.

Ha a dolgozó TV-t vásárol és a szállítására a céges teherautót használja úgy, hogy ezt senki sem engedélyezte, az ilyen járműhasználat közben bekövetkező baleset szintén nem minősíthető üzemi balesetnek.

A dolgozó karosszéria lakatos munkát végző cégnél dolgozik, ahol munkaidőben a foglalkoztató engedélye nélkül megszereli az egyik haverja autójának a lökhárítóját, amely tevékenység közben baleset éri. Ezen beleset engedély nélküli munkavégzés miatt üzemi balesetnek nem ismerhető el. Ha a foglalkoztató tudott a szerelésről, úgy a baleset üzemi baleset.

Munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót például a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

A foglalkoztató által a telephelyen kívül szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset üzemi balesetnek minősül.

Amennyiben viszont a foglalkoztatónál sem a telephelyen, sem a telephelyen kívül nincs szervezett étkeztetés biztosítva, akkor a baleset csak akkor minősíthető üzeminek, ha az ebédidőben tényleg étkezés igénybevétele történt.

Ha a dolgozó ebédidőben haza ugrik ebédelni, akkor az út közben történt baleset üzemi baleset lesz. (nem pedig úti)

De értsük jól! Munkaközi szünetben, ha kiszaladok venni két szendvicset a sarki kisboltba és baleset ér, az nem üzemi baleset, ha a foglalkoztató akár a telephelyen belül, akár azon kívül a szervezett étkeztetésről gondoskodik.

Úti balesetek

Úti baleseteknél a baleset üzemiségének megállapításánál a baleset akkor minősíthető üzemi balesetnek, hogyha az a munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri a sérültet. Ilyen esetekben az üzemi baleset megállapításához további vizsgálat szükséges. Az úti baleset üzemiségének elbírálásakor figyelemmel kell lenni, hogy munkába, illetve hazafelé menet a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történjen az utazás, és ne a sérült kizárólagos ittassága miatt következzen be a baleset.

Jegyzőkönyv felvétele során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt‐e hazafelé és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető‐e. Pl. egy mindennapos bevásárlás, vagy ha gyermekét naponta hozza el az óvodából, iskolából stb. nem tekinthető indokolatlan megszakításnak, hiszen ezek az élethez szükséges mindennapi cselekményeknek számítanak. Nagyon fontos, hogy vizsgálni kell, hogy mikor kezdődött és mikor ért véget a munkaidő. Mennyi időre van szüksége a dolgozónak, hogy hazaérjen.

A dolgozó munkából hazafelé 20 órakor elcsúszott a jeges úton és eltörte a lábát. A munkaideje egyébként 16 órakor véget ért. A dolgozó a jegyzőkönyvbe elmondta, hogy munkáját nem tudta befejezni, azért volt benn majdnem este nyolcig. Nos, ilyen esetben mindenképp szükség van a munkáltató meghallgatására, hogy tudott-e a túlmunkáról, ill. írásban el lett-e rendelve. Ugyanis, ha tudott a túlmunkáról, de azt írásban nem rendelte el, attól még a dolgozót hátrány nem érheti, balesete úti balesetnek tekinthető. Ha viszont nem tudott a túlmunkáról és a tényleges munkavégzés nem bizonyítható, akkor a balesetet üzeminek elismerni nem lehet.

Figyelem! Az a baleset, ami a dolgozót munkába induláskor illetve haza érkezéskor a lakásában éri, nem minősül üzemi balesetnek.

Egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során szenvedett baleset

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat a keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Ha a dolgozó hányingere miatt felkeresi a háziorvosát és odafelé menet baleset éri, az ilyen baleset üzeminek nem tekinthető. Ha azonban a keresőképtelen állományba vett dolgozó a kötelező orvosi felülvizsgálata során szenved balesetet, az már üzemi balesetnek tekinthető.

Szórakozzunk egy kicsit!

Konditerem

A munkáltató konditermet hoz létre a munkahelyen. A munkáltató engedélyezi, hogy a konditermet munkaidőben is lehessen használni. Ha a dolgozót edzés közben a konditeremben baleset éri, úgy az nem minősül üzemi balesetnek, mivel a munkáltató nem tette kötelezővé a terem használatát.

Csapatépítés

A munkáltató kötelező két napos csapatépítő tréninget szervezett a dolgozóinak, azzal a kikötéssel, hogy aki nem vesz részt a tréningen annak szabadságot kell arra a két napra kiírnia. Ha a dolgozót a tréningen baleset éri és egyéb jogszabályban meghatározott kizáró körülmény nem bizonyítható, úgy a balesetet üzemi balesetnek kell elismerni.

Fontos tudnunk, hogy az üzemi baleset bekövetkezésekor, ha több jogviszonyunk is fenn áll, akkor csak abból a jogviszonyból vagyunk jogosultak baleseti táppénzre, amelyikben az üzemi baleset történt! A többi jogviszonyban sima táppénzre jogosult az illető.

Baleseti táppénz 100%, úti baleset 90%, sima táppénz 50%, ill. 60%.

Önnek is kérdése van? Üzenje meg nekünk!