Munkába járás költségtérítése

(39/2010 (II.26) Korm. rendelet)

Sokszor gondolkodtat el bennünket a munkába járás költségtérítése kapcsán egy-egy élethelyzet megítélése, mikor tanácstalanul állunk, hogy adható, vagy nem adható, kötelező vagy mégsem, adómentes vagy épp adóköteles az épp aktuálisan elszámolható költségtérítés.

Az Mt. 51.§-a alapján tudjuk, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony létesítésével indokoltan merül fel. Azt is tudjuk, hogy ide tartozik a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítése is. De milyen mértékben?

A munkába járás fogalma nagyon lényeges egy-egy eset megítélésében, amikor azon kell gondolkodnunk, hogy kötelező-e megtérítenünk a dolgozó költségét.

Munkába járás (39/2010 (II.26) Korm. rend. 2.§):

• a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
• a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították;

Napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás;

Mi az ami kötelező?

Főszabály szerint a kormányrendelet a közösségi közlekedési eszközöket részesíti előnyben.

A munkáltatónak kötelessége megtéríteni

• a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
• menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
• elővárosi vasúton (HÉV-en),
• menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven

történő utazás költségeinek meghatározott hányadát.

A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.

Hogyan kell elszámolni a bérlettel, jeggyel?

A jogszabály nem írja elő a számla alapján történő elszámolást, elegendő a bérlet vagy jegy leadása is. Az sem probléma, ha a dolgozó számlát kér a cég nevére, de a kormányrendelet előírásai alapján ez nem kötelező.

Fontos megemlíteni, hogy nem csak a teljes árú bérletek vagy jegyek fogadhatók el a dolgozóktól, hanem a kedvezményes árú jegyek és bérletek is elszámolhatók. A kormányrendelet és az Szja tv. is csak bérlet leadásáról tesz említést, így, ha a dolgozó épp diák, vagy nyugdíjas jegy, vagy bérlet vásárlására jogosult, akkor a költségtérítést a kedvezményes ár alapján kell elszámolni részére.

Vigyázni kell azonban pl. a MÁV Start Klub kártya család tagjaival, hisz általában ezek éves és teljes országos kedvezményes utazást biztosítanak, sőt egyes esetekben átruházhatók. Ezeknél nyilván nem történik meg a klasszikus munkába járás, így adható, de adómentesen semmiképp nem vehetők igénybe.

Ha tömegközlekedéssel nagyon sokáig tartana a bejárás…

A kormányrendelet bizonyos esetekben kötelező pénzbeli térítést ír elő, konkrét közlekedési eszköz megnevezése nélkül.

Mik ezek a bizonyos esetek?

• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
• a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
• ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
• a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Ezen esetekben a munkavállaló részére a bérlet vagy jegy 86%-os mértékű térítése helyett az Szja tv. 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott 30 Ft/km-es összeg 60 százaléka jár kötelezően, vagyis 18 Ft/km.

Ha a dolgozó az előbb említett esetek miatt akar autóval járni, akkor nincs mérlegelési jogköröm, meg kell neki térítenem a munkában töltött napokra a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapulvételével számított értéket.

Nem kell a munkáltatónak vizsgálnia az említett esetben, hogy pénzbeli térítésnél hogyan jut el a munkahelyére a dolgozó.

Értelemszerűen itt a saját gépkocsi használatára gondolunk elsősorban, de nem zárható ki más közlekedési eszköz (pl. kerékpár, motorbicikli) használata sem, illetve a dolgozó gyalogos közlekedése esetén is igényt tarthat a költségtérítésre. Az is előfordulhat, hogy több dolgozó utazik együtt valamelyikük személygépkocsijával. Ebben az esetben minden dolgozó külön-külön igényt tarthat a költségtérítésre. A költségtérítés akkor is kifizethető a dolgozónak, ha bérletet vagy jegyet vesz, távolsági busszal közlekedik, de a jegyet vagy bérletet nem adja le elszámlásra.

Adhatok a kötelezően előírt juttatás felett? Téríthetek-e pl. első osztályú, vagy IC pótjegyet?

A kormányrendelet leírja a kötelezően adható juttatások mértékét, de nem zárja ki, hogy a munkáltató más módon, vagy a kötelezően előírtnál nagyobb mértékben térítse meg a munkavállalónak a munkába járás költségeit.

Szja tv. 25.§ (2) bekezdés alapján a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén

• utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
• költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

• a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
• hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 forint értékben kap a magánszemély.

Az egyetlen fontos kritérium, hogy a kormányrendelet szerinti munkába járás megvalósuljon, ezért is elengedhetetlen a fogalom pontos értelmezése.

Ha a kormányrendelet szerinti munkába járás megvalósul, akkor a 18 Ft/km-es mérték felett a munkáltató mérlegelési jogkörében magasabb összeget is téríthet adómentesen 30 Ft/km-es összegig, illetve a teljes árát a bérletnek vagy jegynek megtérítheti adómentesen.

Az előzőek alapján megállapított pénzbeli térítés összegét meghaladó költségtérítés a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelemként (munkabérként) adózik.

A kormányrendelet a kötelező térítéshez szükséges paramétereket rögzíti, viszont az szja törvény nem fogalmaz ilyen szigorúan. Az szja tv. nem köti az adómentességet sem a közlekedési eszköz fajtájához, sem pedig annak kényelmi besorolásához, így a vonat 1. osztályú kocsijára váltott jegy, IC pótjegy, helyjegy is megtéríthető adómentesen. Ez teljesen a munkáltató döntése.

Helyi bérlet elszámolhatósága

Sokszor merül fel a kérdés, hogy ha a dolgozó pl. Érden lakik és a munkahelye Budapest másik felében a 17. kerületében található, akkor a HÉV jegyen túl a budapesti helyi bérlet is elszámolható-e adómentesen?

Sajnos nem. Ilyenkor megint a munkába járás fogalmát kell értelmezni. A két kritérium közül az egyik teljesül, miszerint a munkavállaló a munkahelytől eltérő településen lakik, de a helyi közlekedést nem átutazás céljából veszi igénybe, mert Budapesten belül leszáll a helyi járatról. Ebben az esetben a HÉV bérlet árának 86%-át kötelező térítenie, viszont a budapesti helyi bérlet a dolgozónál bérjövedelemként adózik.

Ha a munkavégzés helye az előző példánál maradva Pécel, akkor a budapesti helyi bérlet 86%-a is kötelezően adómentesen téríthető, mert a helyi közlekedési eszközt csak átutazás céljából vette igénybe.

Hazautazás

Hétvégi hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül. Az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer téríthető a hazautazás költsége.

A hétvégi hazautazással kapcsolatos költségek megtérítésének kötelező mértékét a százalékos korláton túl a kormányrendelet összegszerűen is korlátozza. A havonta kötelezően térítendő összeget a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter teszi közzé. A közlemény alapján 2024-ben a hazautazást szolgáló menetjegy árának 86 százaléka, de legfeljebb havi 56.240 forint téríthető ezen a jogcímen. Mármint ez kötelező, ha a munkavállaló kéri.

A kifizetett összeg adójogi kezeléséről szja-törvény 25. § (2) bekezdése rendelkezik. A munkáltató hazautazás esetén is választhat az szja-törvény 25. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti költségtérítési formák, vagyis a bérlet, jegy árának megtérítése vagy a legfeljebb 30 Ft/km alapul vételével kiszámított költségtérítés kifizetése között.

Az idevágó rendelkezés szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg) kap a magánszemély.

Ez azt jelenti, ha jegy ára több mint 56.240 forint (ez jellemzően akkor valósul meg, ha repülővel megy haza a hétvégi hazautazás címén a munkavállaló), akkor a felettes rész sem minősül a magánszemély bevételének, vagyis a 56.240 forint nem adójogi korlát.

Költségtérítés "home office"-ban

Az adómentes költségtérítés csak a munkahely és a lakóhely közötti közlekedésre adható.

eltérően kezelendő a kizárólag, illetve részben otthonról dolgozó költségtérítése, és másképp értelmezhető a közösségi közlekedésre adott bérlet és a saját gépjárműre adott költségtérítés

Nyilatkozat

A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételéhez elengedhetetlen, hogy nyilatkozatot tegyen a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Önnek is kérdése van? Üzenje meg nekünk!